Szinte érezni a nap melegét, a kormányt a kezünkben, az ülés kényelmét, a laprugók finom ringatózását, hallani a dudálást, a sor6-, sor8-, v8-ak dübörgését, az utcán sétáló emberek beszédéből kiszűrődő foszlányokat... 

Egy olyan kor fuvallatát érezni, amikor nem volt a mai mértékű globalizáció, nem volt szelektív hulladékgyűjtés, globális felmelegedés, túlnépesedés, az üzemanyag olyan volt mint a levegő, senkit nem érdekelt honnan van, senkit nem érdekelt, mikor fog elfogyni, ingyen volt és végtelen, nem volt számítógép, Amerika a mának élt, nem törődve a jövővel, mindent belengett a gondtalanság rózsaszín, habos felhője. És igen, ez egy valóban sokkal jobb világ volt. Egyedül az orvostudomány fejlettségét tudnám kiemelni amely hiányzott abban az időben.

Autós szemmel pedig maga a Kánaán! Olcsó üzemanyag és benzinfalók ameddig a szem ellát. Ízlésesebbnél, ízlésesebb formák, nem pedig a sok mai, műanyag lavór. Sajnálom, hogy nem ott és nem akkor éltem!

Zenei aláfestésnek ezt tudom ajánlani: