Rövid életű válságautóból azt aszfaltszaggató izomautón át, a megnyugodó, '70-es évek végi kijózanodásig. Túl a világ első komoly olajválságán, vége a vietnámi háborúnak, megszűnnek a háborús tüntetések, lecsengőben van a hippi korszak, fénykorát éli a Funk és kezd csírázni a diszkó. A "Saturday Night Fever" '78-ban a Billboard lista első helyére ugrik. A California Jam-en 300, 000 rajongó volt olyan előadókra kíváncsi mint: Ted Nugent, Aerosmith, Foreigner és a többiek. A Grease és a Star Wars negyedik része elsöprő sikert arat, de ebből az időszakból való a Rocky, Amerikai Graffiti, Keresztapa. A VHS sok háztartásba viszi el a moziélményt, a magnókazetta fénykorát élte, persze még használták a 8-sávos kazettát is. Az amerikai háztartások 98%-ában van már TV. Népszerű sorozatok a Rockford akták, Jó, reggelt America!, Szerencsekerék, Charlie Angyalai, Muppet Show, Chip's. A hidegháború dacára barátságosabb világ volt. Az elektronika, elektroakusztika is hirtelen fejlődésnek indult. Ekkor terjedtek el jobban a sztereó rendszerek, a walkmantől a hifi toronyig, a videómagnók, kamerák, és a videó klipek. Csak, hogy néhány dolgot említsek: láva-lámpa, hangulatgyűrű, csíkos, kockás ruházat, Amerikán átívelő családi kempingek. Ebbe a korszakba érkezett meg az árait tekintve középkategóriásnak számító Oldsmobile márka harmadik legolcsóbb típusa, a megújult Cutlass, amely híres felmenőkkel büszkélkedhet.

A képen szereplő példány egy Ebay-es aukción tűnt fel és mivel nagyon megkapóak a képek, úgy éreztem, nem mulaszthatom el az autó bemutatását.

A cikk tárgya! "The original Old lady's car who kept it in the garage!"

A Cutlass igen szép történelmet tudhat maga mögött. Először egy rövid életű válságautó sportváltozata volt, azaz az F-85-é, amely a compact korszak első rügyezése idején jelent meg, de mivel az anyatípus sikere elmaradt a várttól, így az F-85 1964-ben belépett a méretet tekintve, középkategóriás szintre. Az eladások egyre inkább sikeresebbek lettek, de mindinkább úgy tűnt, hogy az F-85-re kevésbbé van szükség, ám a Cutlass-re annál inkább. Az izomautó korszakban a fiatalok álmainak netovábbja lett a Cutlass és olyan nagyszerű motorokkal gyártották mint például a legendás a 455. A Cutlass, vagyis a sportváltozat, sportváltozata lett a 442, amely manapság a gyűjtök egyik legkedveltebb célpontja. A hetvenes években, a szövetségi szabályozások miatt egyre inkább elgyengültek a motorok, motorlegendák szűntek meg, de a Cutlass sikere töretlen maradt. Az olajválság hatalmas pofonként érte az autógyártókat, szerencsére az Oldsmobile egyébként is tervezte a frissítést, így gyorsan tudtak reagálni a váratlan helyzetre és '73-ban megjelent a kisebb, ám elegancia terén megizmosodott forma, amely zamatában már a hetvenes éveket tükrözi. A motorok ugyan gyengébbek lettek, így, ezt ellensúlyozva, a kényelemre helyezték a hangsúlyt, de megmaradtak a sportos változatok is. A hetvenes évek végén bemutatkozott a Cutlass ötödik generációja, amely számos vonalat a "nagyapjától" örökölt, de mégis a teljes megújulást jelképezte. Kisebb lett ugyan, de a kor kihívásaira ez volt a helyes válasz. Akadt belőle 4 ajtós, kupé és kombi is, így a család minden tagja megtalálta a kedvére valót. A hetvenes évek végére lemoshatatlanul beégett a köztudatba és az utcakép egyik meghatározó jelenségévé lett, egy olyan márka büszkeségeként, amely a hetvenes években, Amerika harmadik legnépszerűbb márkája volt.

Jellegzetes vonalvezetés, mely sok GM kupén visszaköszön az 1980-as évek végéig ezen a platformon, míg a full-size-ok esetében az évtized közepéig.

A kezdetekről röviden: A 1961-ben bemutatkozik az F-85, a hirtelen érkező compact hullám egyik képviselője(Ford Falcon 1960-1970, Chevrolet Corvair 1960-1969, Pontiac Tempest 1961-1963 midsize lett, Buick Special 1961-1963 midsize lett, Studebaker Lark/Cruiser/Standard/Commander 1959-1966, Rambler American 1958-1969, Oldsmobile F-85 1961-1963 midsize lett). A '60-as évek eleje a compactok időszaka volt, az '58-as válság elmúltával több embertípus különböztethető meg: kezdő családok akik első autót kerestek és a másik típus, aki a full-size-ja mellé keresett egy kisebb, városi kisautót bevásárolni vagy a gyerekeket óvodába vinni. Ekkorra kezdett kialakulni az az időszak, amikor az emberek több új autót is megengedhettek maguknak. Az olcsó F-85 4,8 méteres hosszával igazi apróságnak számított Amerikában, míg Európában csak a gazdagok engedhettek meg ilyen hatalmas autót. 4 ajtós és kombi változatú volt kezdetben.

1962 Májusában megjelent a Cutlass. Megjelent hozzá a világ első, személyautóba is rendelhető turbofeltöltős motorja a Jetfire, azaz, a 215-ös V8-as, amely 215 lovat közvetített a kerekekre. Nagy szó volt ez akkoriban, hisz minél inkább megközelítette a teljesítmény a motornak, köbinch-ben megadott hengerűrtartalmát, az jelentette azt, hogy a motor annál jobb hatásfokkal rendelkezett. Ráadásul alumíniumból készült, amely a súly szempontjából előnyös volt és az alumínium blokkokat csak nagyon ritkán alkalmazták mert az öntöttvas blokk volt az általános megoldás. Sajnos a 300 dolláros felár és a technológia kiforratlanságából adódó megbízhatósági problémák 3,765 darabra limitálták a Jetfire motoros Cutlass-t. 

1963 volt a Jetfire utolsó éve és a Cutlass-ből 53,492 darab talált gazdára,az összesen 121,639 darab F-85-ből,ami igen jó arány és megmutatja, hogy a Cutlass népszerűbb volt az anyamodellnél. Az igények változása miatt azonban megszűnt az F-85 mint compact.

1964-ben az új F-85 5,2 méteresre hízott. Ekkor jelent meg a Vista Cruiser, amely 1977-ig volt az Oldsmobile középkategóriás kombija. Különlegessége, hogy a csomagtartó felett a tető magasabb és a kiemelkedés oldalainál, elől és kétoldalt, égre néző ablakocskát alakítottak ki. Megjelenik a legendás "442"-es modell is, amely legendává növi ki magát később..

1968-ban a harmadik generáció lép a színre, vadonat új karosszériával. 1972-ben megszűnik az F-85, mert a Cutlass toronymagasan felülmúlja. 1973-ban leváltja a negyedik generáció 1977-ig, és ezzel elérkeztünk az ötödik generációhoz, október 6-án.

Az ötödik generáció a méretcsökkentés jegyében született. Könnyebb és kisebb lett elődeinél. Számos változatban elérhető, ez kiolvasható a cikk végén található táblázatból. Rendelhető T-top kivitelben vagy 442-es opciós csomaggal.

Kisebb, visszafogottabb, de mégis extravagáns. Az ötödik generáció első évjárata. Egy ebay-es aukción tűnt fel ez a remek példány, ráadásul sok jól beállított és részletes képpel, így szükségét éreztem egy bemutató írásának. A képen szereplő példányt egy hölgy vette, még újkorában, azóta garázsban tartotta. Minden gyári papír, kéziköny, stb. megvan hozzá. A 260-as motor 153,000 km-t futott. Az utolsó csavarig gyári, amely komoly vonzerő egy veterán esetében. "Unmolested", ahogy az amerikaiak mondják. A Starfire és az Omega után a harmadik legolcsóbb Oldsmobile típus.

A sport tükrök a sportosságot hivatottak növelni, míg a landau tető az eleganciát sugallja. A bőrtető is egy jellegzetes amerikai momentum.  Megóvja a tetőt, de ha víz szivárog alá akkor akkor "élve" elrothasztja. Persze ez a ritkábbik eset, mivel inkább véd mint árt, de háromszor, négyszer annyi idő alatt amennyi a mai autók élettartama, hajlamos kárt okozni a tetőben. Ez egy "Landau" típusú kivitel, vagyis a "B" oszloptól hátrafelé van csak beborítva a tető. Gyökerei még abba az időbe vezetnek vissza, amikor a gazdagok sofőrös autókkal jártak és csak az utas felett volt tető, a sofőr felett nem. Másik változata a teljesen bevont tető. Vinyl-nek is hívják ezt a bevonóanyagot. A sárvédő ívek a harmadik generációtól származnak, egészen pontosan a musclecar nagypapától.  A kilincs és a zár, az európai autókkal ellentétben külön egységet képez. A kipufogót elrejtették, ezzel tovább finomítva a formát. Az egymás felett elhelyezkedő oldalcsíkok úgy rakódnak egymásra, ahogy dobostortában a rétegek. 

Habár képen aprónak néz ki, 5,02 méteres hosszával aligha nevezhető annak. Csak egy kamionparkolóban tűnhet kicsinek... ja, és persze az akkori Amerikában. Tengelytávja: 2,75 m. Magassága: 1,36. Szélessége: 1,81 m. Súlya: 1460 kg.

Ötletes, a megdöntött hátfal. Mini izomautó? A hátsólámpa is a musclecar nagypapától származik, vagyis a harmadik generációtól. Az oldalvonal szintén. Akkor, a függőlegesen kettéosztott lámpák még a lökhárítóba kerültek, majd a negyediknél a jelenlegi helyükre, bár akkor még függőlegesen voltak kettéosztva. A krómozott lökhárító "klasszikus autó"  érzést ad, és nagyon sokat tesz hozzá a karakterességhez.

Krómozott lökhárító, krómozott lámpakeret, krómdíszítés... A függőleges, hosszúkás lámpa nem ködlámpa, hanem helyzetjelző és index. A '40-es évek elején, közepén vezették be Amerikában a sárga helyzetjelzőt. Mai napig, ha vaksötét van az utcán, és egyszer csak megjelenik egy sárga "szempár" azonnal sejteni lehet, hogy bizony egy amerikai csoda jön felénk, még akkor is, ha a gyönyörű öblös bugyborgás nem hallatszik. Persze kivétel, ha amerikai piacos külföldi autóról van szó, mert az ő esetükben is kötelező a nagy vízen túl a sárga helyzetjelző, csak hogy egy nagyon közeli példát mondjak, például az I-es golf esetében, azonban az esetek többségében nem kivételről van szó és segít az azonosításban, hogy az amerikai autók szélesebbek a többi autónál, így a helyzetjelzők is távolabb vannak egymástól. A lámpa és a lökhárító között,a díszcsík alatt látható egy karosszériaelem. Ezzel az elemmel töltötték ki  1973-tól kezdve a bizonyos elemek közötti hézagokat. Műanyagból van és 20-30-40 év elteltével hajlamos a berepedezésre, összetörésre, lehullásra, föleg, ha a közlekedés okozta viszontagságok erre rásegítenek. Ugyanis 1973-ban a szövetségi kormányzat kitalálta, hogy az autók elejére olyan lökhárítót szereljenek, amely 5 mph vagyis 8 km/h-ig elnyeli a koccanás erejét. Ezt úgy oldották meg, hogy a lökhárítót egy keveset elörébb tolták és mögé egy-egy teleszkópos tartórudat szereltek, ezáltal ütközéskor a benyomódó lökhárító a tartó teleszkópokat összenyomja, amelyekben levegö vagy gáz van, majd miután az erőhatás megszűnt, a teleszkópok visszacsúsznak a benyomódás előtti állapotra, ezáltal nem lesz szükség karosszériamunkára, hisz nem történik maradandó sérülés. Kivétel, a korábban említett hézagkitöltő műanyag elemeket, persze van, hogy túlélik a koccanást, ez kizárólag az ütközés erejétől függ. Ezek arra hivatottak, hogy az előrébb tolt lökhárító miatt ne lehessen belátni a lemezek alá és a lemezek között ne tátongjon egy néhány centis üres hézag. 1974-ben hátulra is bevezették ezt. A "bajusz"-nak nevezett hűtörács a '76-os évjáratról származik, de visszafogottabb formában. 1980 volt az utolsó éve a "bajusz"-nak, de ekkorra már nagyon apróra zsugorodott össze.

A gumi valójában hófehér, és különböző vegyületeket,  és szénport kell hozzáadni, ez adja a gumi fekete színét. A vegyületek és szénpor hozzáadása azért szükséges, mert a nyers, fehér gumi alapjában véve, nagyon gyenge, nyúlós, gyorsan kopó anyag. A korom gumierősítő használatát S. C. Mote fedezte fel 1904-ben, de 1912-ig csak lassan szivárgott be az autóiparba. Ettől kezdve lett fekete a gumiabroncs. Volt időszak, mikor csak a futófelülethez adtak hozzá kormot, így a gumi oldalfala fehér maradt. Aztán nem sokkal később divat lett belőle, főleg luxusautókon használták előszeretettel, hogy ezáltal "tiszta" megjelenést kölcsönözzenek. Népszerűsége a '30-as években kezdett jelentősen növekedni és az 1950-es években érte el csúcsát. Ekkortól kezdve fokozatosan elkezdett vékonyodni, ezáltal optikailag vékonyabbnak tűnt a gumiabrocs. A '60-as évek végére csak egy vékony csík maradt, kivétel a prémium márkák esetében, ahol vastagabb maradt ugyan, de már messze nem annyira mint az '50-es években, továbbá a sportosságot illetően rövid időre megjelent a piros csíkos gumi. Az 1970-es évek elejére eltűnt a mindkét oldalon fehér csíkos gumi és csak a kívül csíkos maradt. Ez a "vékonyság" megmaradt a '90-es évek második feléig, amikor végleg kihalt a fehér csíkos gumi. A fehér csíkos gumi jót tesz az eleganciának és "klasszikus autó"  érzést ad. És persze tiszteleg a múlt előtt. Máig beszerezhető, de speciális gumifestékkel, akár mi magunk is készíthetünk. A konkrét autón is ilyen, fehér csíkos gumi van az Oldsmobile divízió saját, jellegzetes felnijével.

A legszebb részlet! Ha már "ékszerdoboz", akkor "rubint" hátsó lámpák. Egy egységben található a féklámpa, helyzetjelző és az index. Az index természetesen amerikai szabványú, vagyis pirosan villogó. Ízléses az "Oldsmobile" embléma a lámpa közepén, amely egy szuperszonikus repülőt, rakétát formáz.

A 13 karaktert, plusz egy helykitöltő karaktert tartalmazó alvázszám(VIN kód) a vezető oldalán, a szélvédő és a műszerfal találkozásánál található, feltűnő helyen. Ez arra volt szükség, hogy igazoltatásnál, vagy ha az autó tulaja éppen nem volt sehol, akkor a rendőr fel tudja írni az alvázszámot, hogy véghezvigye  a szükséges ellenőrzést vagy megtegye a szükséges intézkedést. Pontosabb is, mint a rendszám, mivel azt átcserélhették, lemásolhatták, levehették, az alvázszámnak azonban a megfelelő helyen ott kell lennie, különben szankciókat alkalmaz a hatóság. 1981-ben álltak át Amerikában a 17 karakterű alvázszám használatára, a 13-ról amely 1966-tól volt érvényben. Európában 1980-tól alkalmazták az egységesített, 17 karakterű alvázszámokat, míg Amerikában az egységesítést már korábban bevezették. Hogy mit is tudunk kiolvasni az alvázszámból? A csillag, afféle helykitöltő karakter. Ezután következnek: 3 - Oldsmobile (divízió). K - Cutlass Calais(típus). 47 - 2 dr. cpe(karosszériaváltozat). F - V8, 260, 2 torkú karburátor (motorváltozat). 8 - 1978, M - Lansing, Michigan (összeszerelés helye). 449037 - ez a sorozatszám (a számozás 100,001-től indult). De a jelölések évente, jellemzőbben,  évtizedenként változhatnak és az alvázszámban található jelölések gyártónként eltérnek. 

Hívogató pillanat. Az ajtó nyitva, kezünkben a kulcs, markunkban szinte már érezzük a kormány érintését, talpunkon a pedál "süppedését", miközben az ülés körülölel. Kellemes egyveleget kölcsönöz az ajtókárpitnak a műanyag, a szövet és a krómok keveréke, a sok csík, a csík a csíkon, a csík a csíkban, a szögletes króm kapcsolók, a króm "CutlassCalais" felirat a kárpit közepén. A küszöbön a szokásos "Body by Fisher" felirat és logó található, annak a cégnek a logója, amely sokáig a GM karosszériagyártó beszállítója volt.

Minden a stílusról szól. Az autó "Calais" opciós felszereltséggel rendelkezik, erről tanúskodik az, hogy ez az egyetlen változat, amely öt személyes kivitelben készült. A "Calais" csomag másik ismertetőjele az osztott első üléseken kívül a padlóváltó, hisz a modellek nagy része kormányváltóval került eladásra. Maga a csomag néhány dologban osztozik a 442-es opciós csomaggal, majdnem megegyezik a felfüggesztés, közös a teljes műszerezés, alumíniumküllős kormánykerék, kagylóülések, középkonzol és a padlóváltó, de persze csak akkor, ha a kedves vásárló ezt kívánta a 442-nél.

A konkrét autóba a "Calais" csomagon kívül került még tempomat, klíma, hátsó fűtőszál, elektromos ablakok, központi zár, AM/FM sztereó rádió, amelyben nincs kazettaolvasó és fordulatszámmérő került, hogy minél jobban elkényeztesse a sofőrt, aki épp valamelyik amerikai sztrádán száguld, vagy épp valamelyik nagyváros forgatagában cirkál. Belülről is a sportosság és a kényelem ízléses egyvelegével találkozhatunk. A padlóváltó Amerikában az európai autók sportosságára emlékezteti a kormányváltóhoz szokott amerikaiakat. Míg a fordulatszámmérő és a padlóváltó a sportosságérzetet hivatott növelni, addig a kellemes, bézs belsőtér, a krómdíszítések és a faberakás - ami nem igazi - a luxusérzetért hivatott tenni. Nagyon kellemes az autó belülről is, a faberakás, mintha olvadt csokoládé lenne, a műszerfal piskótái közé folyatva. Minden, jellegzetesen amerikaiasan szögletes, minden kézre áll, semmi sincs túlbonyolítva, minden ugyanott, ahol megszokhattuk. A rádióra visszatérve: ekkor még nem volt magától értetődő, hogy magnókazettát lejátszik, vagy az akkoriban még elterjedt 8-sávos kazettát játszik a rádió. Az első, magnókazettát is lejátszó rádió csak a hetvenes évek végén, 1978-1979 tájékán kezdett beszivárogni, mint választható opció. Ennek elődje volt a hatvanas évek közepén megjelenő, 8-sávos kazettát lejátszó rádió, azonban ez mindig is csak opcionális maradt, mert ez a fajta kazetta igen macerás volt és kényes a tárolásra, az autóban, pl nyáron általánosan jelenlevő hő is hajlamos volt tönkretenni. Sokan megelégedtek a rádió hallgatásával, többek között az a hölgy is, aki ezt az autót újkora óta birtokolta.

Ilyenkor eszembe jut, hogy milyen felemelő érzés is lehet egy új autó - nem  egy mai értelemben vett olvasztott műanyag, hanem egy akkori értelemben vett igazi AUTÓ - birtoklása. Reggel a hölgy felkelt, és tudta, hogy ma, munka után elmegy a legközelebbi Oldsmobile kereskedésbe, és végre megkapja a kulcsait, a súlyos mérlegelés után kiválasztott vadonat új Cutlass típusú személygépkocsinak. Hetekig gondolkozott, hogy vajon melyiket válassza. Tudta, hogy midsize kell neki, hisz minek neki egy hatalmas tepsi, de nem tudta, hogy melyik midsize. Pontiac-ot, eleinte még akart, de "az olyan kommersz". Egy Buick pedig drága lett volna. Így döntött, hát a kettő között elhelyezkedő Oldsmobile mellett. Drága, de nem túl drága, olcsó, de azért mégsem annyira. Úgyhogy eljött a nagy nap, egész nap tűkön ült, közben sütött a Nap, mintha ő is örülne az elkövetkezendő eseményeknek. Végül megkapta a kulcsokat a mosolygós kereskedőtől és madarat lehetett volna fogatni vele... Legalábbis én így képzelem el.

Kétküllős kormány, hogy lássuk, mit mutatnak a műszerek. Igen... a kormányközép repedt, de olcsón és gyorsan orvosolható hiba ez. Majdnem negyven éves. Egészen pontosan 36. Nem lehet hibátlan, de nagyon köze áll hozzá és kis erőfeszítéssel az is lehet. Jól áttekinthető műszerek, faberakás, bajuszkapcsolók, miegymás. A hat darab kör alakú óra a sportosságérzetet hivatott növelni, mert ha nem a "Calais" kivitel lenne górcső alatt, akkor nagy valószínűséggel az egyszerűbb, kevesebb órából álló, fektetett téglalap alakú óra lenne, a korai Ladákhoz hasonlóan. Korábban már írtam az amerikai gyújtáskapcsolók használati módszeréről amikor a Caprice-t vettem górcső alá: "Igazi, amerikai huncutság! Az autó beindítása nem a kulcs elforgatásával történik, mint európai társainál, hanem a kulcs behelyezése után, a zár szélén jól látható 1-1 karima, a felső karima,felénk eső oldalához tesszük a hüvelyk ujjunk lapját, az alsó karima belső oldalához a mutató ujjunk lapját és forgató mozgást végzünk, éppen, ahogy a kulcsot forgatnánk, ám jelen esetben a zár karimáját forgatjuk. Érdekes apróság. Valóban kényelmes megoldás, könnyebb megfogni mint azt az apró slusszkulcsot és tovább erősíti az "amerikai autó" érzést."

Klausztrofóbiások kedvence lehet az utastér hátsó fertálya, mert egy Boeing 747 ugyan nem fordul meg itt, de egy kamion még talán. Kényelmesnek kinéző ülések, amelyek olyanok, amilyennek látszanak. Ránézésre is pont mint az új.

A pótkerék elhelyezése szokatlannak tűnhet, ám Amerikában ez bevett szokás, mivel az üzemanyagtank a csomagtartó fenéklemeze alatt található, vagyis ott, ahol Európában a pótkereket tároljuk. Azért ez a megoldás,  mert a betöltönyílás nem az autó oldalán található, hogy ezzel is belezavarjon az autó vonalaiba, hanem el van rejtve, hátul a rendszámtábla mögé. Benzinkutasok kedvence, hisz sokszor nem tudják, hogy hogyan tankoljanak meg egy amerikai autót. Tankoláskor le kell nyitni a hátsó rendszámtáblát és máris elénk tárul a nyílás. A kupé esetében 66,2 literes, míg a kombi esetében 68,9 literes az üzemanyagtank.

A konkrét példányban egy 260(4,3l)-as V8-as szív található 110 lóerővel, 2 torkú porlasztóval,amelyet az Oldsmobile szállított, de más motorokat is lehetett választani, például a Buick 231-es(3,8l) V6-osát 105 lóerővel, 2 torkú porlasztóval, vagy akár a Chevy 305-ös(5,0l) 145 lovas változatát,  2 torkúval  vagy 4 torkúval de 160 lóerővel. Szerepelt még a kínálatban egy négytorkú, 350-es(5,7l)-es Chevrolet szív 160 lóerövel, de az csak a Cutlass Cruiserbe vagyis a kombiváltozatba volt elérhető, ebbe a kupéba nem. A 260-as motort egyébként 1975-ben mutatták be, azzal a céllal, hogy egy üzemanyag takarékos motort alkossanak meg. A motortér szép állapotban van, ugyan látszik a használat nyoma, de semmi ijesztő. Ilyen egy tisztességben megöregedett veterán motortere. 

Chevrolet motor egy Oldsmobile-ban? A hetvenes évek végén egyre több és több alkatrészen osztoztak közösen a divíziók, hogy ezzel is spórolhassanak az előállítási költségen. A '80-as évekre már nagyrészt minden divízió Chevrolet motorokat használt. 180 fokos fordulat ez, a '60-as évek végéig tartó időszakhoz képest amikor minden divíziónak saját motorjai voltak. Chevy-be Chevy-t, Pontiac-ba Pontiac-ot és így tovább."Oldsmobile Cutlass Calais '78. Építhetünk egyet neked is?"

Modellek, árak és darabszámok 1978-ban a Cutlass-nál:

Ekkor a 442 már csak egy opcionálisan rendelhető csomag, csakis a "Salon" kupéhoz, $260 felárért. Ez a csomag tartalmazott egyedi "442" csíkozást, egyedi 442 üléseket és jelvényeket  az utastérben, továbbá keményebb, sportosabb felfüggesztést, gyorsabb áttételű kormányzást, és nagyobb abroncsokat.

1977-ben 632,742 darab Cutlass talált gazdára, az Oldsmobile legnépszerűbb típusaként. Az Oldsmobile 1978-ban a harmadik legsikeresebb amerikai autógyártó volt 1,015,805 legyártott darabbal.

A bejegyzés tárgyát képezö Cutlass-t bárki megveheti itt: http://cgi.ebay.com/ebaymotors/1978-Oldsmobile-Cutlass-Calais-ONE-Owner-95k-Original-Miles-Garage-Kept-/261294006363?pt=US_Cars_Trucks&hash=item3cd656205b#ht_20654wt_902

Forrás: Standard Catalog of Oldsmobile